Miért nem egyszerű a pénzügyi szokások megváltoztatása?
A pénzhez való viszonyunkat nagyrészt gyermekkorban sajátítjuk el – a szülők, nagyszülők viselkedése, a háztartás légköre mind meghatározó szerepet játszik. Ezek a minták sokszor automatikussá válnak: nem gondolkodunk azon, hogy pontosan mennyit költünk élelmiszerre, vagy miért veszünk meg minden akciós terméket.
A Magyar Nemzeti Bank MNB rendszeresen közzétesz pénzügyi tudatossággal kapcsolatos anyagokat, amelyek alapján elmondható: a magyar háztartások pénzügyi kultúrája az elmúlt évtizedben fejlődött, de a tervszerű gazdálkodás még mindig nem általános.
Az első lépés: a jelenlegi szokások feltérképezése
Mielőtt bármit megpróbálnánk megváltoztatni, érdemes egy-két hétig egyszerűen csak rögzíteni a kiadásokat. Nem kell bonyolult táblázat hozzá – egy füzet vagy egy ingyenes telefon-alkalmazás is megteszi.
Mire figyeljünk a kiadások rögzítésekor
- Minden vásárlást, még az aprókat is jegyezzük fel
- Különítsük el a fix és változó kiadásokat
- Jelöljük meg, melyik kiadás volt szükséglet és melyik impulzusvásárlás
- Ne ítélkezzünk önmagunk felett – a cél a megértés, nem a kritika
Két hét után általában világos mintázatok rajzolódnak ki. A legtöbb embernek meglepetést okoz, hogy mennyit költ olyan kategóriákra, amelyekre nem gondolt tudatosan – például kisebb összegű online vásárlások, éttermi ebédek, vagy előfizetések.
A „szokáshurok" és hogyan alkalmazható a pénzügyekre
Charles Duhigg A szokások hatalma (The Power of Habit) című könyvében leírt modell szerint minden szokás három elemből áll: jelzés (trigger), rutin és jutalom. Ez az összefüggés a pénzügyi szokásokra is érvényes.
Például: a munkahelyi stressz (jelzés) kiválthat egy online vásárlást (rutin), amely átmeneti megkönnyebbülést hoz (jutalom). Ha a rutin megváltoztatható – például sétával, teázással, vagy egy telefonhívással –, a szokás átalakítható, anélkül hogy a jelzést és a jutalmat el kellene távolítani.
Konkrét alkalmazás: az impulzusvásárlás kezelése
Az impulzusvásárlás egyik leggyakoribb belső jelzése a stressz és az unalom. Néhány módszer, amely sokak számára bevált:
- A 48 órás szabály: minden nem tervezett vásárlási szándékot 48 óráig „parkoltatni" – ha két nap múlva is szükségesnek tűnik, akkor érdemes megvenni.
- Kosárelhagyás: online vásárlásnál az előre betett termékek 48 óra után sokszor már nem tűnnek annyira vonzónak.
- Készpénz-envelop módszer: az egyes kiadási kategóriákhoz (szórakozás, ruha, étterem) fizikailag elválasztott, előre meghatározott összeg.
A fokozatosság elve: miért nem működnek a drasztikus változások
Sokan megpróbálnak egyik napról a másikra átállni egy teljesen más életmódra – például megduplázni a megtakarítási rátát, vagy teljesen lemondani a kávézóról. Ez ritkán működik hosszú távon.
Az OECD pénzügyi tudatosságra vonatkozó kutatásai (OECD Financial Education) alapján a kisebb, fenntartható változások halmozódnak össze tartósan. Egy 5%-os megtakarítási arányból elindulva, hat havonta 1-2%-ot emelve, néhány éven belül egészséges pénzügyi párnát lehet felépíteni – drámai életminőség-csökkentés nélkül.
Automatizálás: hogyan csökkenthetjük a döntési terhet
Az egyik leghatékonyabb módszer a pénzügyi szokások átalakítására az automatizálás. Amikor a cselekvés nem igényel tudatos döntést minden alkalommal, kevésbé valószínű, hogy elmarad.
- Automatikus átutalás: fizetés napján rögtön egy előre meghatározott összeget átutalni egy másik számlára – akár lakástakarékba, akár pusztán megtakarítási számlára.
- Számlafizetési automatizmus: a közüzemi számlák és előfizetések csoportos megbízással – így nem merül fel késedelmi díj, és a kiadás kiszámítható marad.
- Visszatérő emlékeztetők: heti egyszer, meghatározott időpontban átnézni a kiadásokat – ez elegendő ahhoz, hogy tudatos maradjon a folyamat anélkül, hogy minden nap gondolni kell rá.
Mikor várhatók az első eredmények?
A szokáskutatók általában 60-90 napot jelölnek meg minimumként, amíg egy új rutin automatikussá válik. Ez azt jelenti, hogy az első hetek nehézek lehetnek – az ellenállás, a visszacsúszás normális része a folyamatnak.
Az első kézzelfogható eredmény legtöbbször nem pénzügyi: sokan arról számolnak be, hogy a tudatosabb kiadáskövetés önmagában csökkentette a pénzzel kapcsolatos szorongást, még mielőtt számottevő megtakarítás jött volna létre.
Kapcsolódó oldalak